Szőcsová Brigita- SZBTACP.ELTE
Az elemzés bejegyzett linkje: http://hangtarnok.klog.hu/2011/06/23/korall-kastely/
Könyvtár-informatika órán azt kaptuk feladatul, hogy szabadon válasszunk ki egy blogbejegyzést a megadott blogjegyzékből és bizonyos szempontok szerint elemezzük is azt le. A blogjegyzék főként könyvtáras blogokat foglal magába, ami nyilván nem meglepő, hiszen maguk az órák is ilyen témájú keretek között telnek el. Amikor rászántam magam a blogok olvasgatására és a blogbejegyzések közötti válogatásra, akkor kissé tanácstalanul ültem a laptopom előtt. Igazából egy olyan bejegyzést szerettem volna kiválasztani, ami elsősorban érdekességeket is tartalmaz és nem feltétlenül ért vele mindenki egyet. Hosszadalmas és részletes keresgélés után bebizonyosodott számomra, hogy a Hangtárnok blog tökéletesen megfelel erre a célra, itt biztosan meg fogom találni az ilyen jellegű bejegyzést. Amikor először megnyitjuk ezt a blogot, akkor kissé meglepőnek tűnhet, hogy főként videókat tartalmaznak a bejegyzések. Ha figyelmesen böngészünk az oldalon, akkor igazán érdekes dolgoknak is utánaolvashatunk, sőt még egy kis zenei ízelítőt is kapunk az események, történetek mellé, amelyek sokszor szorosan összekapcsolódnak az adott bejegyzések témáival. Mivel sokak fantáziáját foglalkoztatják a legendák és rejtélyek, ezért úgy döntöttem, hogy a Hangtárnok blogon (http://hangtarnok.klog.hu/) található, ún. Korall Kastélyról szóló bejegyzést fogom elemezni és megpróbálom más forrásokból származó anyaggal is kiegészíteni.
Korall Kastély napjainkban
A Korall Kastélyról szóló blogbejegyzés 2011. június 23-án, csütörtökön került a Hangtárnok blogba. Trinity, a bejegyzés írója már az elején érdekes kérdéssel nyitja meg a témát: „Ismeritek-e Billy Idol -Sweet Sixteen c. számának eredetét?“ Ahogy azt a tovább olvasottakból megtudjuk, ez a bizonyos 16 éves lány valóságos személy volt. Ha netán nem vagyunk biztosak magunkban, a YouTube oladalán meg is hallgathatjuk Billy Idol művét: http://www.youtube.com/watch?v=ClxXDfvtoj0&ob=av2e
A bejegyzés írója megpróbálja egészen tömören megválaszolni az előzőleg feltett kérdését. Valójában Edward Leedskalin szeretőjének hűtlenségéhez köthető a Korall Kastély megépítése. Az akkor Floridában élő pár a saját esküvőjére készült. A már hűtlen lány az esküvőjük előtti estén elhagyta párját. A férfi ekkor úgy döntött, hogy fájdalmát és csalódottságát egy különleges, korallkőből készült oltárral örökíti meg, amely a soha el nem múló szerelmét tükrözi majd örök időkön át. Mint azt olvashatjuk is, nem túl boldog eseményről ír Trinity. A bejegyzés másik részében felsorolja azokat a lehetséges elméleteket, amiért egészen a mai napig legendák övezik körül ezt az akár hétköznapinak is mondható történetet.
Mivel a blogbejegyzés első mondtata máris kérdéssel kezdődik, ezért lényegében a továbbolvasásra ösztönöz. Ha csak magunkat vesszük alapul, sokan a legkevésbé sem szeretjük a megválaszolatlan kérdéseket. Ha pedig egy legendáról beszélünk, akkor a többséget nyilván az érdekli, hogy valójában mi is áll a megválaszolatlan kérdések hátterében. Trinity a további mondatokban összekapcsolja az adott történetet egy olyan videóval (ebben az esetben zenével), amit már számtalanszor hallhattunk, de mégsem tudtuk eddig, hogy pontosan mi is áll annak hátterében, vagy egyáltalán nem is gondoltunk ilyemsire. Tehát elmondható, hogy a blogbejegyzés hangvétele érdeklődést felkeltő. Amint az elnevezés is sugallja: Az egri Bródy Sándor Könyvtár zenei részlegének blogja, ez a blog nem csak kizárólag a könyvtárak könyvekkel kapcsolatos világára épül, hanem megpróbálja megtalálni az átfedéseket az irományok és a zene művészetének világa között.
Egy blogbejegyzés elemzésénél nem szabad figyelmen kívül hagynunk a bejegyzéshez kapcsolódó megjegyzéseket és a kommenteléseket, valamint véleményezéseket sem. Az általán választott bejegyzés alatt összesen hat hozzászólás olvasható. Ez első hozzászólás igazán frappáns mondást tartalmaz:
„DE SZÉP TÖRTÉNET!
HIÁBA NO, A SZERELEM HEGYEKET MOZGAT MEG…
“
Persze első olvasásra sokaknak romantikusnak is tűnhetnek az olvasottak, mert ugye egy férfi mire is képes, csak hogy önzetlen szerelmét kimutathassa. Véleményem szerint, a romantika szó csak bizonyos perspektívából megfelelő kifejezés erre a szituációra. Persze mint sok minden mást, a véleményezést tényleg embere válogatja. Az utolsó hozzászóló például így vélekedik a történetről :
„Még szerencse,hogy csak neki jutott ez eszébe.Mi lenne itt ha minden elhagyás egy kastélyt képezne , a Hold is kevés lenne.“
Mint azt láthatjuk, a hozzászólások hangvétele megoszlik, de alapjában véve a blogbejegyzés célja, hogy különböző érzéseket váltson ki. A blogbejegyzés megosztható a közösségi oldalakon is, pl. Facebookon és Twitteren is. Manapság ez a két közösségi oldal számít a legnépszerűbbnek hazánkban, ezért jobban ki vannak elmelve. Ha jobban megnézzük, akkor más oldalakon is megoszthatjuk a választott bejegyzéseket, amelyek idehaza kevésbé ismertek, de világszerte mégis sok felhasználójuk van ( ilyenek például: Digg, Delicious, StumbleUpon, Reddit).Ha netán rövid idő keretén belül el szeretnénk e-mailben postázni ismerőseinknek, barátainknak a bejegyzést, akkor lehetőségünk van ezt megtenni közvetlenül az oldalról. A nyomtatás is könnyen lerendezhető az oldalon keresztül, ha esetleg nyomtatott formában szeretnénk hozzájutni a blogbejegyzéshez.
A blogbejegyzés hossza nem teszi lehetővé, hogy az érdeklődők több információt megtudjanak azzal a témával kapcsolatban, amit e rövidke bejegyzés boncolgat. Mivel a Korall Kastély legendája sokakat foglalkoztató témának nevezhető, ezért elég, ha csak a saját magunk átal leggyakrabban használt keresőbe bepötyögjük a kívánt kifejezést, akkor máris több lehetőségünk nyílik a keresgélésre. Az egyik legnépszerűbb keresőnek számító Google olalán (www.google.com), az első kattintás után több ezer találat közül válogathatunk. Elsőként azt azt az oldalat dobja ki, amelyet a blogbejegyzésünk is említ a történet pontos részletei után érdeklődőknek. Tulajdonképpen egy másik blog bejegyzéséről van szó, pontosabban a http://legendavadasz.blog.hu –ról, ami részletesen leírja a feltevéseket.
A továbbiakban foglalkozzunk egy kicsit magával a Korall Kastély rejtélyével és annak megalkotójával. A Hangtarnok blog blogbejegyzésben röviden olvashattunk arról a szerelmi csalódásról, ami megihlette a kestély elkészítőjét. Ki alkotta meg valójában ezt a legendákkal övezet, korallkőből készült kastélyt? A Wikipédián könnyen rákereshetünk Edward Leedskalnin nevére, ahol részletes leírást találunk személyéről. Bár magyar nyelven még nem elérehtő az életrajz, de egy kis angol nyelvtudással ebből az angol nyelvű leírásból a következőket tudhatjuk meg: (http://en.wikipedia.org/wiki/Edward_Leedskalnin)
Edward Leedskalnin 1887. január 12-én láttam meg a napvilágot Lettország fővárosában. Iskolai tanulmányait nagyon nehéz körülmények között végezte, családja rossz anyagi helyzete miatt. Leedskalnin nem rendelkezett magas iskolai végzetséggel, sőt még hivatalos szakképzettséget sem szerezhetett. Mivel tanulmányait nem fejezte be, ezért úgy döntött, hogy Észak-Amerikába emigrál a nagyobb munkalehetőségek miatt. Először Kanadában, majd Texasban sikerült munkát találnia. Az 1910-es években jelentkező tuberkulózisa arra kényszerítette, hogy melegebb éghajlatú területre költözzön. Florida megfelelő helynek bizonyult az egészségének javulása szempontjából, ahol egy kisebb földterület megvásárlásával elméletben megszülettek a kastéllyal kapcsolatos tervei is.
Leedskalnin feljegyzéseiről több internetes oldalon is olvashatunk, ilyen például a szintén angol nyelvű http://www.leedskalnin.com/. Leedskalnin legtöbböbb írása kézzel íródott, amelyek főként a mágnesesség különböző hatásait taglalják. A kutatók többsége azt állítja, hogy Leedskalnin a hatalmas kőtömböket az antigravitációval tudta mozgatni, amelyhez megvoltak a speciális eszközei. Tény és való, hogy a ránk maradt munkaeszközök közül vannak olyanok, amelyek funkcióját a mai napig nem sikerült kideríteni. A legtöbb feltevés azt mondja, hogy minden Leedskalnin írásai között rejlik, mert azok minden egyes sora, egy hatalmas kirakósjáték darabjaként szolgál. Valószínűleg azzal a szándékkal készítette el feljegyzéseit, hogy betekintést nyerhessünk az oly sokat vitatott levitáció titkába, amely sokak szerint a Koral Kastély titkának a kulcsa.
Munkaeszközök
Az évek hosszú során rengeteg fikció és feltevés született. Arra a technikára, amivel Leedskalnink felépítette kastélyát még nem született bizonyított magyarázat. Azt sem tudjuk igazából, hogy tökéletesítette-e volna még ezt a komplexumot, mert 1951 decemberében elragadta a halál. Elmondható hát, hogy Leedskalnin halálával a Korall Kastély titka is a sírba szállt. Persze ez nem jelenti azt, hogy nem alakíthatná ki bárki a maga nézeteinek legmegfelelőbb feltevéseket és magyarázatokat egyaránt...sőt, a további keresgéléssel még több érdekességet megtudhatunk a témával kapcsolatban.
Összességében elmondhatom, hogy nem hiába választottam éppen ezt a blogbejegyzést, mivel engem is redkívül érdekelnek a legendákkal és a rejtélyekkel kapcsolatos témák. Biztos vagyok benne, hogy a Hangtárnok blogra többször vissza fogok látogatni, mert a keresgélés során több bejegyzést találtam, amit részletesen szeretnék elolvasni. Elomdható az is, hogy a blogot szerkesztő csapat nagyon olvasóbarát és igyekeznek rendszeres frissítésekkel jelentkezni. Nagyon kedvezőnek találom, hogy a különféle témákat feldolgozó, taglaló bejegyzések mellett, még a zenei ismereteinket is bővíthetjük, vagy akár kikapcsolódásképpen is böngészhetünk az oldalon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése