A Pöttyös az igazi!

(Havrancsik Dóra Zsuzsa – HADTABP.ELTE)

Az elemzett bejegyzés linkje: http://ek.klog.hu/2010/08/10/a-piros-pottyos-az-igazi/

Könyvtár-informatikából félév elején kaptunk egy feladatot: választanunk kellett egy nekünk tetsző blogbejegyzést egy megadott blogjegyzékből. A felsorolt blogok elsősorban könyvtárakhoz tartoztak, vagy könyvtárakról szóltak, esetleg könyvtárosok írták őket. A feladat megoldásánál számomra a legnehezebb egyértelműen a blog és a blogon belüli bejegyzés kiválasztása volt. Megnézegettem a lehetőségeket. Sokat időztem a zenés blogoknál. Erős ingerenciám támadt néhány általam kedvelt előadóról szóló bejegyzést elemezni, azonban mivel ezek a bejegyzések mindösszesen videókból álltak, nem találtam megfelelőnek őket a feladat teljesítésére. Elkeseredetten otthagytam az oldalt, mígnem megakadt a szemem, egy mindenki által nagy becsben tartott találmányról szóló bejegyzésen. Az irományt az Élet és Könyvtár blogján ( www. ek.klog.hu) találtam. A találmány pedig nem más, mint a túró rudi. ( ugye, hogy jól hangzik?:) )

Takács Dániel irománya 2010.augusztus 10-én került fel az internetre, A Piros Pöttyös az igazi címen. Nem is akármilyen rudiról szóló emlékről olvashatunk a bejegyzésben. Egy, hogy őt idézzem, „terézvárosikéttannyelvű-általánosiksolaésgimnázium, egylevegővel, aztán most már csak tűzraktér”-i emléket ír le nekünk Dani. Az elsős vagy másodikos osztályosok közül az egyik szerencsés tanuló a Három Kívánság című vetélkedőn nyert egy túró rudit. Rudi-rajongóként már ez a tény is érzékenyen érintett, de tovább olvasva kiderült, hogy az említett édesség 4-5 méter hosszú volt, és csak három asztalra fektetve fért el. A gyerekek egész nap a több centi vastag csokibevonatos túródesszertet majszolták. A bejegyzés írója azóta is áhítozik egy ilyen finomság után, de hiszen ki ne tenné ezt?

A bejegyzés meglehetősen könnyed, közvetlen hangvételű, ahogy az a témaválasztáshoz illik. (Ennek tudható be az is, hogy elemzésemben sem törekedtem hideg-rideg, személytelen, „megcsinálom,mert muszáj” típusú bejegyzés írására.)A blog címének „élet” részéből adódóan helye van efféle bejegyzésnek is, nem csak szigorúan könyvtárakhoz kapcsolódó bejegyzésekkel találkozni az oldalon (sőt). Egy blogbejegyzés elemzésénél fontos megfigyelnünk a hozzá kapcsolódó kommenteket, megjegyzéseket, párbeszédeket is. A választott bejegyzés alatt mindösszesen 5 kapcsolódó reakciót olvastam. Az első komment meglehetősen kritikus és cinikus :

„Bakker Dani!

Ekkora nyálas-könnyes meghatódás egy ilyen baromság miatt! Így húsz fölött már nekiállni nosztalgiázni. Infantilizmusnak hívják az ilyesmit, Dani. Vagy Daniella?”

A megjegyzés írója valószínűsíthetően nem valódi bírálatot akart megfogalmazni, mint ahogy ez a további kommentekből kiderül. Külső szemlélő által tökéletesen érthetetlen az erre érkező válasz, mivel az írója személyes ismeretségéből származó,mondhatni „ belsős poént” idéz fel a bejegyzés alatt. A harmadik kommentelő felfedi az iskolai verseny győztesének kilétét ( Dani a bejegyzésében nem nevezi meg, mivel nem emlékszik, ki volt a szerencsés),amit a bejegyzés íróra szeretettel fogad. Tehát a kommentek baráti hangvételűek, mint ahogy maga a bejegyzés is.

A blog szerint a bejegyzést még nem like-olták a Facebook-on, nem osztották meg, és a Twitteren sem jelent meg. Ilyen módon több információt nem találtam róla. Az Élet és Könyvtár lehetőséget ad rá, hogy több információt olvashassunk a bejegyzések szerzőiről az Blog Authors fül alatt. Az információkat akkor is megszerezhetjük, ha a bejegyzés tetején az író nevére kattintunk. Ekkor megjelennek további bejegyzések az adott személytől.

A túró rudis blogbejegyzés elemzése a bejegyzés rövidsége miatt hamar kimeríthető, azonban maga a téma – a rudi- abszolút kimeríthetetlen. Az elemzésem tárgyáról rengeteg információt találhatunk az interneten. A Google-be írva a túró rudi kifejezést sok találat jelenik meg. Elsőként a Pöttyös oldalát dobja ki a kereső (www. pottyos.hu) .

Egy kis történelem...

Elsőként az édesség nevével foglalkozzunk. A Túró Rudi név nem „fajtanevet” takar, hanem védjegy, vagyis más termékre nem alkalmazható, még szóösszetételben sem. A Budapesti Tejipari Vállalat 1968-ban kérte fel Klein Sándort ( Budapesti Műszaki Egyetem oktatója), hogy az új, készülő termék reklámpszichológiai kampányában vegyen részt. A termék formatervezését átadta két Iparművészeti Főiskolás hallgatójának. Ők tervezték meg a forma mellett a rudi csomagolását is. A névválasztás során Klein Sándor több szakemberrel működött együtt, többek között Radnai Béla reklámpszichológussal. A közreműködő felek javaslatai közül azonban egyet sem talált megfelelőnek, így végül a saját ötlete mellett döntött. A korszakban a nevet pornográf tartalmúnak találták. A Hírlapkiadó vállalat Reklám Osztályának Vezetője levelében közölte a Budapesti Tejipari Vállalat igazgatójával, hogy a termék reklámozását a kiadásukban megjelenő lapokban nem engedélyezik, annak erkölcstelen elnevezése miatt. Kisebb huzavona után a nevet engedélyezték. Az édesség elkészítésénél jelenlévő egyik tejipari szakembert Mandeville Rudolfnak hívták. Unokája szerint a névadásánál az ő nevével illették az új terméket. Ez azonban véletlen egybeesés, Klein nem erősített meg, hogy innen származna az elnevezés. Klein Sándor a reklámok, a név és a csomagolás mellé tanulmányt is írt. Ebben így fogalmazott: „Termelni nem nehéz, de egyre nehezebb lesz eladni.” A megállapítás akkoriban nagy derültséget keltett, főként annak fényében, hogy Klein tízezer forintot kapott a vállalattól munkájáért.

Sokan azt gondolják, a Túró Rudi teljes egészében magyar találmány. Ez azonban csak részben igaz, ugyanis a Szovjetunióban már korábban létezett egy túró-zsír-vaj keverékkel töltött édesség, melyet „Eszkimó” névre kereszteltek, ez tekinthető a rudi ősének. Az édesség ötlete egy KGST országok közti tanulmányút során került Magyarországra ( valószínűsíthetően Deák Antal által). Eleinte nem örvendett nagy sikernek a Túró Rudi. Később elkezdték gyártani a Szabolcstej mátészalkai tejüzemében, majd a Nagybánhegyi Zalkatej tejüzemben, később pedig több tröszti vállalat és TSZ üzem gyártott ezen a néven terméket. A rudik csomagolása eltérő volt. Egyedül egy TÚRÓ RUDI védjegy volt, a Tejipari Vállalatok Trösztje javára lajstromozva. A tröszt megszüntetését követően az édességet gyártó vállalatokat privatizálták. A rendszerváltás során privatizált üzemeket megvásárolta a Friesland és a Danone, ezáltal ők szerezték meg a jogokat. A Danone Túró Rudija 1995 óta létezik hivatalosan ezzel a névvel. 2002 óta az édességet Lengyelországban is forgalmazza a Danone, „Danio Batonik” néven. A Friesland ugyanezt a terméket Romániában és Szlovákiában „Dots” néven árulja.

A wikipedia-n találtam egy hivatalos definíciót (!) is a Túró Rudira :

„A Magyar Élelmiszerkönyv meghatározása szerint a Túró Rudi tehéntúróból, esetleg vajból vagy tejszínből, cukorból, stb., különböző ízesítőanyagok hozzáadásával, csokoládé- vagy kakaómassza bevonattal készített, közel hengeres alakú desszert jellegű sajtkészítmény. A túrótöltet tejeredetű termékhányadának legalább 50% (m/m) kell lennie. Érzékszervi követelmények: Alak: közel hengeres alakú, sima vagy enyhén bordázott felületű rudacska.
Külső: a csokoládé- vagy kakaómassza a túrókorpuszt egyenletes vastagságban és összefüggően vonja be, sötétbarna színű, jól tapad, nyomásra enyhén repedezik.
Szín: a túrómassza egyenletesen fehér vagy sárgásfehér, ízesítés esetén az ízesítőanyagra jellemző színű. Szag: a túrókorpusz bevonatára és anyagára jellemző.
Íz: kellemesen édeskés-savanykás, a túrómasszára, annak ízesítésére és bevonatára jellemző, tiszta, harmonikus.”

( http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%BAr%C3%B3_Rudi )

Gyakori tévhit, hogy a rudi egyedül Magyarországon létezik. A világon több helyen is találkozhatunk azonban változataival ( pl. Ausztriában, Romániában, Szlovákiában, Észtországban, Lettországban, Japánban ,Kínában, Oroszországban stb.) Ezek a változatok azonban csak hasonlítanak a magyar Túró Rudira. Természetesen az országon belül is találkozunk különböző márkájú, rudira emlékeztető édességekkel. Állandó vita, hogy melyik a legjobb, melyre a köztudatba épült válasz : „ A Pöttyös az igazi!” De vajon mit bizonyítanak a tesztek?

A Tudatos Vásárló honlapján (http://tudatosvasarlo.hu/cikk/term-kteszt-t-r-rudi ) találtam egy vizsgálatot, melyben 19 különböző túró rudit rangsoroltak táplálkozásbiológiai szempontból ( hangsúlyozom, táplálkozásbeli szempontból, nem pedig aszerint, melyik a legfinomabb!) A vizsgálatban 16 natúr és 3 ízesített változat versenyzett. A vizsgálathoz a nagyobb élelmiszerüzletek polcairól vásároltak (úgymint CBA, Kaiser’s, Lidl, Match, Penny Market, Spar, Tesco), valamint egy terméket (Cserpes Trudi) a Lipóti Pékségben szereztek meg. A végeredmény két lényeges pontját emelném csak ki: az első helyezést a Cserpes Trudi érte el, míg a legrosszabb helyezést a Sole Update 1 desszertnek és a Tejnasinak adták. A „vizsgáztatók” a dobogó első helyére kerülő édesség eredményét azzal magyarázták, hogy habár a bevonó ugyan nem csokoládé, a töltelékben nagy mennyiségben van túró, kevés adalékanyagot tartalmaz, valamint az ízesítő anyagok természetesek. Továbbá az sem elhanyagolgató, hogy a csomagoláson jól olvasható az összetételi lista. A legrosszabb helyezést elérők azért szerepeltek ilyen rosszul, mert az oldal felmérése szerint a csomagolás nem nyújt elegendő tájékoztatást, és az édességek egyáltalán nem tartalmaznak túrót- ami viszont egy Túró Rudira hajazó terméknél elvárható lenne.

A Túró Rudi népszerűségét bizonyítja, hogy rengeteg rudira hasonlító édességreceptet találni az interneten. Egy, a választott blogbejegyzéshez illő receptet meg is osztanék veletek:

Óriás Túró Rudi recept:

• 50 dkg házi túró
• 5 evőkanál cukor
• 3 csomag vaníliás cukor
• frissen facsart citromlé
• reszelt citromhéj
• 1 kis pohár tejföl
• 2 dl víz
• 1 csomag zselatin
• A tetejére:
• 20 dkg étcsokoládé

1.) A túrót összekeverjük a többi hozzávalóval és a vízben feloldott zselatinnal. Fóliával kibélelt őzgerincformába öntjük, és 1 éjszakát a hűtőben pihentetjük.

2.) Másnap tálra borítjuk, lehúzzuk a fóliát, és gőz felett megolvasztott étcsokoládéval vonjuk be. A teljes dermedésig a hűtőbe tesszük.

Azoknak, akik szeretnének tájékozódni az édesség népszerűségéről, ajánlanám a következő linket: http://hir6.hu/cikk/44616/100723_toretlen_a_turo_rudi_nepszerusege

További információkért látogassátok meg hűtőszekrényeteket!:)